A tumorsejtek és a normál hámsejtek fénymikroszkópos elkülönítésének képessége a pontos citológiai diagnózis alapköve. A fõ morfológiai jellegzetességeket, melyek alapján elkülöníthetõk a malignus laphámsejtek a benignus sejtektõl az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Benignus sejtek |
Ráksejtek. |
Sejt mérete és alakja |
Fiziológiás kép, osztódás és normál érés látható |
Méret és alak változatosság, abnormális mitosis és érés folyamata |
Mag méret |
Fiziológiás kép, osztódás és normál érés látható |
Anizonucleosis, abnormális mitosis és érés folyamata |
Mag alak. |
általában kerek, ovális vagy bab alakú |
Szabálytalan alak |
Az interfázisú sejtmag kromatin strukturája. |
Finoman rögös kromatin, egyenletes eloszlású |
Egyenetlenül granuláris kromatin, szabálytalan eloszlású |
Az interfázisú sejtmag kromatin tartalma |
Diploid sejtre jellemzõ chromatin mennyiség, szabályos eloszlásban |
Kromatin mennyisége nagyobb eloszlása különbözõ az osztódás szabálytalan volta miatt |
Hyperkromázia |
Ritkán látható kép, degeneráció jele. |
Emelkedett kromatin mennyiség, rövidebb sejtciklus, vagy mindkettõ |
Sokmagvúság |
Normalis körülmények között nem fordul elõ. Ha látjuk, a magok egyenlõ pontosan nagyságúak. |
Nem ritka. Magok különbözõek méretben ls alakban egyaránt. |
Magvasckák |
Kicsi, egyenlõ, kis számú |
Nagy, szabálytalan méretben és alakban |
Kifejezett sejtkohézió |
Szabályos sejtek közötti kapcsolat |
Sejtkohézió elvesztése |
Osztódások |
Néha a bazalis sejtrétegben látható. |
Szabálytalan osztódások az epithelium minden rétegében.
|
-
. A táblázatban körvonalazott különbségek a ráksejtek kóros növekedési jellegzetességeit tükrözik, melyek képessé teszik arra, hogy kikerüljenek a sejtosztódás és érés ellenõrzése alól, melyek a normál hám szerkezetét meghatározzák.
-
. A rák sejtek szert tesznek az osztódás képességére-mely normál esetben csak a hám bazális rétegében van jelen (germinalis réteg). Ennek következtében a tumor sejtek elszaporodnak és a normál hám helyét tumoros váltja fel. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a tumorok gyakran saját vérellátást fejlesztenek, a folyamatot angiogenesisnek nevezzük. A daganat növekedése meghaladja ugyanakkor a vérellátás kapacitását, ilyenkor a daganat kezd elhalni és kifekélyesedni valamint elfertõzõdik.
-
. A daganat sejtek gyors szaporodása gyakran hibákhoz vezet a mitósis folyamatában (sejtosztódásban). Ez egyenetlen chromatin eloszlást eredményez az újonnan képzõdõtt leány ráksejtek között. Ez a továbbiakban ahhoz vezet, hogy a daganat sejtekben különbözõ a mag mérete, alakja és chromatin tartalma. Ez jól látható mind a citológiai kenetekben mind a szövettani metszeteken.
-
. A ráksejtek egyidejuleg elvesztik a normál sejtekre jellemzõ összetartást (sejtek közötti szoros kapcsolatot, kohéziót) mely ép körülmények között megakadályozza a sejtek elmozdulását és invázióját. Ennek eredményeként a daganatsejtek sokkal könnyebben
A méhnyak rákmegelõzõ állapota (CIN) és invazív laphámrákja közötti kapcsolat
- A jelenleg elfogadott nézet szerint a méhnyak invazív laphámrákját a transzformációs zóna laphámjában kialakuló rákmegelõzõ elváltozások vezetik be. A rákmegelõzõ léziókat összefoglalóan, mint "Cervicalis Intraepithelialis Neoplázia (CIN)" ismerjük. Az invazív lézió kialakulását megelõzõen évekkel már jelen lehet CIN a cervixben.
- Mindazon elváltozások, melyeket rákmegelõzõ/precancerosus jelenségként ismerünk és a Cervicalis Intarepithelialis Neoplázia kifejezésben foglalunk össze folyamatos spektrumát adják azon folyamatnak, mely a normál hám enyhe morfológiai elváltozásaitól a súlyos hámdiszpláziáig vezet.
- A daganat sejtek morfológiai elváltozásait összefoglaló táblázatban szereplõ jelenségek jelen vannak a rákmegelõzõ, CIN elváltozások sejtjeiben is. Pap teszt végül tehát a normál, precancerosus és cancerosus hám morfológiai elkülönítésén alapul.
A három fokozat szövettani jellemzése- CIN1 (enyhe diszplázia), CIN2 (közepes diszplázia) és CIN3 (súlyos diszplázia/ carcinoma in situ).