• Fontos emlékeznünk arra, hogy mint minden teszt a cervicalis kenet teszt sem 100%-osan hatásos a cervixben elõforduló kóros elváltozások észlelésére.
• A Pap teszt hibáinak forrása a szövettanilag bizonyított preneoplasztikus vagy neoplasztikus léziókban jelen lévõ kóros sejteknek tulajdoníthatók:

1. a daganat biológiai sajátságai
2. hibás mintavétel
3. hibás elõszurés

A tumor biológiai sajátságai::

Tanulmányok kimutatták, hogy a kicsi CIN léziók (<0.5cm átmérõju) és a magasan az endocervicalis csatornában levõ léziók esetén valószínubb a tévedés. A 3-5 évente rendszeresen végzett kenetszurés minimalizálja betegség korai stádiumát jellemzõ CIN léziók fel nem ismerésének kockázatát.

A mintavételezés hibái:

A neoplasztikus léziót esetleg akkor nem ismerjük fel, amikor az egész transzformációs zóna nem kerül a mintába. Ez úgy történhet meg, a mintavevõ nem a méhnyak méretéhez és alakjához megfelelõ eszközt választja. A neoplasztikus léziók úgy is elvéthetõk, hogy bár a kóros sejtek rajta vannak a mintavételi eszközön, de nem kerülnek kikenésre a lemezre. A mintavevõtõl nagy körültekintést kíván, hogy a lehetõ legtöbb anyag, amint lehetséges, a spatuláról a lemezre kerüljön. Valószinunek látszik, hogy a folyadék alapú citológia megoldást kínál erre a problémára.

Az elõszurés hibái::

A fals negatív lelet keletkezhet, ha az elsõdleges szurõ hibásan értékeli a kenet kóros sejtjeit. Ennek kockázata minimalizálható, ha a minõségbiztosítás megfelelõen muködik a laborban.(Lásd Minõségbiztosítás)

Az értékelhetõség meghatározása

• A konvencionális kenetek megfelelõségének megítélése akkor kielégítõ, ha minimum 8000-12 000 jól fixált, megfelelõen kikent laphám sejt értékelhetõen jelen van. A sejttartalom megítélhetõ referenciák alapján (lásd Bethesda Rendszer a cervicalis citologia leletezésére-2.kiadás), de ezek nem merev korlátok. A nõk életkorát és menstruációs státuszát be kell számítani amikor a megállapítjuk az értékelhetõséget.
• A transzformációs zóna összetevõinek jelenlétére vonatkozó adatok ellentmondásosak. A legfrisebb tanulmányok nem bizonyítják egyértelmuen az összefüggést a T/Z mintavételezésének megléte vagy hiánya és a high grade cevicalis léziók felismerésének biztonsága közt. Az endocervicalis sejtek és/vagy az érettlen metaplasztikus sejtek jelenléte nem feltétlenül megbízható indikátora a kenet értékelhetõségének.
• Folyadék alapú citológia (LBC): a folyadék alapú minta akkor tekinthetõ megfelelõnek, ha minimum 5000 jól látható, jól fixált laphámsejtet tartalmaz.
• A cervicalis kenet vagy LBC preparatum soha nem tekinthetõ értékelhetetlennek, ha kóros sejtet tartalmaz..

Elégtelen kenetek

Az alábbi okok miatt nyílváníthatjuk elégetelennek a mintát:

• Ha a nõ életkorához és hormonstátuszához képest sejtszegény a kenet.
• Ha a kenet superficiális laphámsejtjei inkább hüvelyi eredetunek vélhetõk, mint cervicalis eredetunek.
• Ha elégtelenül fixált vagy beszáradt a kenet, így a kóros elváltozások megítélése lehetetlenné válik.
• Ha a sejtes anyag vastag rétegekben terül ki vagy vértõl, necroticus szövettörmeléktõl, neutrophil granulocytáktól, baktériumoktó vagy spermiumoktól zavarossá válik.
• Ha a kenetbe csak endocervicalis sejtek kerülnek, kivéve, ha a mintát az endocervicalis hám megítélésére vették.
• A nemzetközi gyakorlatban három elégtelen kenet után kolposzkópia ajánlott, hazánkban azonban a kolposzkópia minden esetben megelõzi a kenetvételt. így esetleg célzott, kolposzkóppal kiválasztott ismételt kenetvételt ajánlhatunk.