A nyálmirigyek anatomiája és citológiája

Három pár u.n. nagy nyálmirigy ismert: a sublingualis, a submandibuláris és a legnagyobb, a fült?mirigy A nyelv alatti a legkisebb, dominálóan mucinosus végkamrákkal. A submandibuláris mirigy kevert szerkezet?: serosus és mucinosus mirigyek egyaránt lelhet?ek benne. A parotist serosus mirigyek jellemzik. Mindegyik mirigyben kivezet? csövek, idegek, vér-, és nyirokerek, köt?szövet és különösen a fült?mirigyben nyirokcsomók vannak. Ez utóbbiak száma oldalanként 30 – 50 is lehet. A továbbiakban több ezer kis nyálmirigy található a szájüreg nyálkahártya felszine alatt.

A nyálmirigyek patológiája és citopatológiája igen hasonlatos a könnymirigyekéhez, a b?r veriték mirigyeihez valamint a légcs? és a bronchusok nyálkahártyája alatt található kis nyálkamirigyekéhez.

Main salivary glands: parotid gland, submandibular gland, sublingual gland.
Structure of salivary glands: ductal cells, acinic cells, myoepithelial cells.

 

Salivary glands: serous acini
Salivary glands: serous acini
Salivary glands: seromucinous acini
Salivary glands: seromucinous acini

 

Normál sejtek

Basalis sejtek: kicsiny, kerek magvú sejtek. A citoplazma mindig euchromatikus Giemsa festéssel. Néha valódi szövetfragmentumok formájában találjuk ?ket, három dimenziós töredékekben, a legküls? sejtréteg paliszád szer? elrendez?dést is mutathat.Lényegeslehet a kisér? stroma elemek morfológiája, ez segíthet elkülöniteni kis sejtes daganatoktól, ahol a stroma többnyire Giemsa festés után metachromásiás ( pl. adenoid cystikus cc.) Az extracelluláris anyag megjelenése, fest?dése mellett sokszor alakja is jellemz? ( pl. hengerded, cylindrikus ).

Acinus sejtek: nagy méret? sejtek, magjuk kicsiny, a cytoplazmában serosus vagy mucinosus “tartalom” jelenik meg. Zymogen szemcséket gyakran látunk. Fontos, hogy a kenetben duktális elemek is el?t?njenek, ennek hiányában tiszta, proliferativ acinus sejt populáció jelenléte fel kell, hogy vesse jól differenciált acinus sejtes rák fennállásának gyanuját.

Duktális sejtek:  általában kicsiny, “honeycomb” strukturát képez? lemezek, a mag centralis, a cytoplazma homogén. Gyakran csatlakozik e lemezekhez myoepithelialis sejt.

Myoepithelialis sejtek: acinus sejtekkel együtt gyakran aspiráljuk ?ket. Plasmocytoid megjelenés?ek, de néha epitheloid formájúak is lehetnek. El?bbi esetben a mag excentrikus, utóbbi esetben a sejt nagyobb, a citoplasma elongált lehet. A sejtmag ovális vagy kerek, a cytoplasma kék vagy metakromáziás. A nyálmirigy patológiában a myoepitheliális sejtek patológiás elváltozásai igen fontosak.

A nyálmirigy aspirátumban köt?szöveti sejtek és kristályok is gyakran lelhet?ek.

Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology
Salivary glands - cytology

 

X